A múlt hét pénteki, befektetési alapokra vonatkozó BAMOSZ-statisztikákból úgy tűnt, mintha hatalmas változások történtek volna a befektetési alapoknál: az előző hónapokban a kötvényalapok mindig taroltak a nettó értékesítések terén, most viszont a tőkevédett alapok kerültek előtérbe. Utánajártunk, mi lehetett e furcsa változás oka, és kiderült: a kötvényalapok köszönik, jobban vannak, mint valaha.
Érdekes folyamatok látszanak a rövid magyar állampapírok piacán azután, hogy a kormány diszkont kincstárjegyek (dkj) vásárlására kötelezte a befektetési alapokat. Már júniusban sem látszott igazán erős roham, júliusra viszont szinte teljesen elfogyott a kereslet, az eddigi öt aukció mindegyike sikertelen volt, vagyis nem sikerült eladni a tervezett mennyiséget. Finanszírozási szempontból korai lenne aggódni, hiszen a kötvényértékesítések továbbra is erősek, de jogosan merül fel a kérdés, hogy hol van az az 500 milliárd forintos extra kereslet, amiről a kormány beszélt az intézkedés bejelentése után.
Rekordszintet ért el az európai kötvény ETF-ek iránti kereslet 2023 első félévében – számol be a hírről a Financial Times.
Idén végre a kötvény- és részvényalapok is magukhoz tértek, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb féléves (!) hozamok 17,5%-nál kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni idén. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat idénről.
Jót tett a piacok feltámadása az abszolút hozamú alapoknak, a forintos, lakossági sorozatok között csupán öt végzett negatív teljesítménnyel idén, 34 sorozat viszont 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 12% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 22% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment idén eddig a Hold Alapkezelő alapjainak, de látványosan feltámadtak a VIG (korábban Aegon) alapjai is. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, azonban a teljesítménye jócskán visszaesett a tavaly látotthoz képest.
Ritkán fordul elő, hogy annyi szabályozási változást hoz egyetlen nap a pénzügyeinkben, mint 2023. július 1-je. A hét legfontosabb, ma élesedő változás közül 2 a megtakarításainkat, 2 a hiteleinket, 3 pedig a számlaszolgáltatásainkat érinti, ezeket foglaljuk most össze.
A Fidelity Investments azt tervezi, hogy 13 milliárd dollárt kezelő befektetési alapot alakít át ETF-re – számol be a hírről a Bloomberg.
Az állampapírpiac pozitívan reagált a kormány múlt heti, hazai állampapírvásárlást ösztönző intézkedéscsomagjára, és a hitelminősítők részéről is kedvező fogadtatásra számít a kormány, hiszen még egészségesebbé teszik a lépések az államadósság szerkezetét – hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és az Államadósság Kezelő Központ pénteki sajtóbeszélgetésén, amelyen a befektetési alapok új szabályaira vonatkozó néhány kérdést is tisztázott a minisztérium államtitkára. Az ÁKK vezére megnyugtatta a lakossági befektetőket: nem tervezik a PMÁP visszavásárlási árfolyamának a csökkentését.
Váratlanul érte az alapkezelőket is a kormány múlt héten bejelentett rendeletcsomagja: augusztus 1-től az értékpapíralapok eszközeinek legfeljebb 5 százalékát lehet befektetni forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (néhány kivétellel), valamint a likvid befektetések egyötödét diszkont kincstárjegybe kell elhelyezni. A lépés várhatóan hatalmas összegeket terel az állampapír-befektetések irányába, valamint egyértelműen versenyhátrányt okoz a befektetési alapok számára. A várható hatásokról, következményekről és a szabályozói hiányosságokról Bánhalmi Gábort, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégáját, illetve Móricz Dánielt, a Hold Alapkezelő és Elek Pétert, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatóját kérdeztük.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban továbbra is a nemrég bejelentett, a befektetéseket érintő adóemeléssel, valamint a piaci környezetet sújtó szigorításokkal foglalkoztunk. Elsőként azt jártuk körbe, hogy mire utalhatnak ezek a döntések, és milyen hatásuk lehet a magyar gazdaságra, mely szempontokkal kapcsolatban Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt a vendégünk. A második blokk témája az volt, hogy mennyi forrást tud bevonni az állam azzal, hogy a kötvény- részvény- és vegyes alapok szabályozását átírta. Erről Árgyelán Ágnest, lapunk pénzpiaci elemzőjét kérdeztük.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után keletkező kamatokra és az újonnan vásárolt értékpapírok árfolyamnyeresége után kell megfizetni - jelent meg egy szerdai kormányrendeletben. Az ingatlanalapok befektetési jegyeire, a részvényekre és az állampapírokra nem vonatkozik az új teher, a bankbetétekre, egyéb nyilvános befektetési jegyekre és kötvényekre viszont igen.
A magas hozamok, illetve a bankcsődök eredményeképp az utóbbi hónapokban több százmilliárd dollárnyi friss pénz áramlott amerikai pénzpiaci alapokba, az általuk kezelt vagyon megközelítette az 5400 milliárd dollárt – számol be a hírről a Financial Times.
Egy hónapja írtunk arról, hogy társadalmi egyeztetésre bocsátott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy rendelettervezetet, amely lehetővé tenné a kollektív befektetési formák, például a Baross Gábor Tőkeprogramban részt vevő befektetési alapok (a listájuk itt olvasható) számára olyan ingatlantársaságok finanszírozását is, amelyek tevékenysége kiserőművekbe történő befektetés. A legfrissebb Magyar Közlönyben ehhez kapcsolódóan újabb konkrétumok jelentek meg.
Gyakran hallani azt az állítást, hogy egyre több pénzt tartanak a magyarok külföldön, de legalábbis valutában, ezért megnéztük, mi igaz ebből. Az MNB hivatalos adatai annyit igazolnak, hogy az elmúlt két évben valóban megugrott a külföldi megtakarítások állománya a magyar lakosságnál, de még így is 10% alatt van ezek aránya, ráadásul a forint év eleji erősödése sokaknak okozhatott csalódást.
A magas infláció miatt nagyon is érthető átrendeződés zajlott az idei első negyedévben a magyar megtakarítási piacon az MNB csütörtök reggel közzétett adatai szerint: a folyószámlabetét és a készpénz felől állampapírba és befektetési alapba súlyozta át megtakarításait a magyar lakosság. Míg a tavalyi második félévben a befektetési alapokba áramlott több pénz, idén már visszavette első helyét az állampapír. A felerősödő hozamvadászat sem volt azonban elég ahhoz, hogy sikerüljön megőrizni a megtakarítások reálértékét, az ugyanis tovább romlott.
Negyedik egymást követő héten szenvedtek el nettó tőkekiáramlást a globális részvényalapok a május 10-én véget ért héten – írja a Reuters. A jelenséget az amerikai adósságplafon körüli patthelyzet és a gazdasági lassulással kapcsolatos tartós aggodalmak okozhatták. A kötvény- és a pénzpiaci alapok nettó tőkebeáramlása viszont pozitív volt.
Márciusban berobbant a tőkepiacra a Nemzeti Tőkeholding (NTH) által meghirdetett, három pillérből álló Baross Gábor Tőkeprogram. Az első pillér két alprogramot tartalmazó pályázati kiírása már le is zárult, 14 alap fordíthatja beruházásokra, zöldfejlesztésekre és a tőzsdei aktivitás ösztönzésére az elnyert mintegy 170 milliárd forint forrást. A pályáztatás tapasztalatairól, az alprogramok várható eredményeiről és az NTH intézkedéseiről Katona Bence vezérigazgatóval beszélgettünk.
Az Európai Unióban működő bankok, biztosítók és alapkezelők a jövőben csak akkor értékesíthetnének befektetési alapokat és más befektetési termékeket, ha a szabályozó hatóságok előtt bizonyítani tudják, hogy azokat értékarányos áron és indokolt költséggel kínálják - derült ki a Reuters által ismertetett javaslattervezetből. Az értékesítői jutaléktilalom szempontjából megengedőbb a tervezet, mint pár hete gondolni lehetett, és csak a "tanácsadó nélküli értékesítésben" tiltanák ezt.
Temirbek Erkinovot, a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap igazgatótanácsának elnökét, őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba helyezték korrupciós vád miatt – írja az akipress.com. Temirbek Erkinov nemcsak az említett alap vezetője volt, hanem Banglades tiszteletbeli konzulja is Kirgizisztánban.
Társadalmi egyeztetésre bocsátott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egy rendelettervezetet, amely lehetővé tenné a kollektív befektetési formák, például a Baross Gábor Tőkeprogramban részt vevő befektetési alapok (a listájuk itt olvasható) számára olyan ingatlantársaságok finanszírozását is, amelyek tevékenysége kiserőművekbe történő befektetés.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
